|
A bizakodásnak okot adó jelek mellett ma már statisztikák is igazolják, hogy mozgásba lendült a hazai lakáspiac. A kérdés azonban az, hogy a régóta várt változás elérte-e a teljes piacot, vagy ez továbbra is csak egyes területek sajátossága. Továbbá fontos változások léptek életbe az elmúlt időszakban a lakáshiteleknél, illetve a lakásvásárláshoz használható állami támogatásoknál és egyéb kedvezményeknél is. Várjunk még a vásárlással? Hol, mi alapján hozzuk meg a döntésünket? Többek között ezekre a kérdésekre kaphattunk választ a Portfolio.hu által szervezett Lakásklub szakmai fórumon.
Dr. Nagy Gyula, az FHB Lakásindex projektvezetője elmondta, hogy Magyarországon a lakásárak még jóval a válság előtti árszint alatt vannak, de már jól látható a fordulat.
Illetve a lakáshitelezés a válság óta még messze nem állt vissza a korábbi szintre. Az új folyósítások száma 2014-ben a hét évvel ezelőtti adatoknak csupán a 20 százaléka. A jelzáloghitelezés stabilizálódása a válság előttihez képest mindenképpen alacsonyabb szinten várható. Nem meglepő, hogy a budapesti árakban van még tartalék. Az árrobbanás még nem érkezett el, mert túl nagy a rés, amit még le kell dolgozni. A piac általában nem egyszerre indul el, vannak olyan részek, amik beindulnak, de olyanok is, amik lemaradnak. Azonban 2005 óta most vannak a legjobb feltételek a vásárláshoz (kamatszint, ingatlanárak, elérhető támogatások, banki akciók). Például jön a CSOK a családi otthonteremtési kedvezmény is. A piac egyre több részén látszódik már tartós élénkülés. A fordulat pedig először a kedvező lokációban figyelhető meg (Nyugat-Magyarország, 4-es metró környéke, a Balaton, és az autópályán jól megközelíthető városok.)
Sápi Zoltán, az Eltinga kutatóközpont elemzője szerint országos szinten kimutatható, hogy elhagytuk a mélypontot, azonban a régiók nem egységesek. Van közöttük olyan, ahol az árak évek óta emelkednek (Pl. Győr és Sopron). Azonban akadnak olyan helyek is, ahol az árak folyamatosan esnek , vagy stagnálnak. Tehát az országos szintű áremelkedés nem egységes, húzóerőnek számít a Nyugat- Dunántúl és Közép Magyarország, de bőven akad olyan része is az országnak ahol egyelőre nem látszik a trendfordulás.
Az elmúlt 10 évben az átlagos lakásméret 74,3 négyzetméterről 77,1 négyzetméterre nőtt. Azonban itt is megfigyelhetőek területi különbségek, a fővárosban és megyeszékhelyeken az átlagosnál kisebb alapterület jellemző. Ez nem meglepő, mivel a nagyobb városokban magasabb a társasházak aránya.
Ma könnyebb nagyobb alapterületű otthont találni, mint az ezredfordulón de az állomány csak lassan változik. A kisebb otthonok pedig gyorsabban forognak a piacon. Épületen belül is hatalmas különbségek lehetnek. Például a Duna közelsége is befolyásolhatja az ingatlanárát. Fodor Szabolcs, az Otthontérkép elemzője előadásában elmondta, hogy a lakás vásárlása esetén nem csak a lakást fontos alaposan szemügyre vennünk, hanem a környéket is. A környékről azonban kevés információ áll rendelkezésre, ezért a keresőportál ezt az információs igényt segít kiszolgálni. Ne csak a lakást lásd, hanem a környékét is! A vásárlásnál a döntést befolyásoló tényezők: az ingatlan ára, a környék fejlettsége, közintézmények elérhetősége, közlekedés, közterek szabadidős szolgáltatások, és a bűnözések száma. 2014-ben Budapesten az árak növekedésnek indultak, miközben az agglomerációban még jelentősen csökkentek. A fővárosban az átlagos négyzetméter ár 1-4,6 százalékkal növekedett. Ebből is látszik, hogy még az agglomerációban tavaly túlkínálat volt, addig Budapesten már élénkült a kereslet.
forrás: www.pénzcentrum.hu/otthon
... |
|
|
