A most elfogadott magáncsőd csak kevés bajba jutottnak lesz elérhető, az eladósodott emberek többségének nem nyújt megoldást – írja a Habitat for Humanity Magyarország sajtóközleményében.
A Habitat for Humanity régóta szorgalmazza a magáncsőd bevezetését, mert az bizonyos feltételek mellett, - amelyekről a szervezet ajánlásokat küldött el a törvényhozóknak - jó megoldás a lakhatási eladósodottság csökkentésére, de most komoly aggályaik vannak a megszavazott adósságrendezési törvénnyel kapcsolatban, írták.
Túl drága az adósoknak
A szigorú belépési korlátok miatt kevesek számára lesz igénybe vehető, a kb. 180 ezer bedőlt devizahiteles közül még a legoptimistább kormányzati becslések szerint is maximum 25 ezer adósnak segíthet. A törlesztő részletek nem a fizetőképességhez, hanem az ingatlan forgalmi értékéhez lesznek igazítva, ami sokaknak megfizethetetlen. A Habitat komoly problémának tartja azt is, hogy az adós lakhatásának biztosítására sincs elég garancia, különösen akkor, ha lakóingatlanát a csődgondnok értékesíti. A törvény sok fontos részletet, így pl. hogy mi tekinthető „méltányolható lakásigénynek", a kormányrendeletre bízza.
Nem nyújt segítséget az adósságspirál ellen
Félő, hogy még a Nemzeti Eszközkezelő (NET) többször bejelentett bővítése sem fog minden nehéz helyzetbe került jelzáloghitelesnek segíteni, arról nem is beszélve, hogy a lakáshiteleseken túl sokak lakhatása közműtartozások miatt kerül veszélybe. Utóbbiakon a magáncsőd csak jövő ősztől, a NET pedig egyáltalán nem segít.
Új eszközök bevezetése és régiek visszaállítása lenne a megoldás
A Habitat szerint az adósság- és lakhatási válság hatékony kezeléséhez olyan adósságrendezésre van szükség, ami a kisebb tartozásokkal rendelkezők számára is elérhető, akár az adósság egy részének elengedésével, átütemezéssel és adósságkezelési tanácsadással kiegészítve. A rászorulók részére pedig célzott, központi lakhatási támogatás szükséges
Valódi megoldást egy központi lakhatási politika jelentene, olyan eszközökkel, mint pl. állami lakástársaság vagy az üres magántulajdonú lakásokat hasznosító szociális lakásügynökségek (SZOL), ami összehozná a bérlőket a tulajdonosokkal, miközben mindkét fél érdekeit is biztosítaná az ügynökség. Egy ilyen szociális alapon működő lakásügynökség sokkal olcsóbban és hatékonyabban oldaná meg a saját otthonhoz nem jutó emberek lakhatási gondjait.
... |
|
|
